A fémkorrózió a fémanyagok károsodása a környező közeg által. A fémrozsda a korrózió leggyakoribb formája. A korrózió során a fémek határfelületén kémiai vagy elektrokémiai többfázisú reakciók lépnek fel, amelyek hatására a fém oxidált (ionos) állapotba kerül. Ez jelentősen csökkenti a fémanyagok szilárdságát, plaszticitását, szívósságát és egyéb mechanikai tulajdonságait.
A korrózió egy elektrokémiai folyamat, amelyben a fémek reakcióba lépnek a környező környezettel, és az ebből eredő degradáció az anyag tulajdonságainak (például mechanikai szilárdság, megjelenés, folyadékok és gázok átjárhatatlanságának) elvesztését okozza. A korrózió oka a fém és a természetes érc közötti energiakülönbség. Bármely fém kinyeréséhez az ércből energiára van szükség. Ez a "többletenergia" korrózióhoz vezet, mert a fém megpróbál visszatérni természetes állapotába.
Elektrokémiai szempontból a korrózió elektronok felszabadulását jelenti. Az elektronok felszabadításának folyamatát oxidációs reakciónak vagy anódos reakciónak nevezik. Ezeket az elektronokat azonban valahol el kell fogyasztani, tehát redukciós reakciónak vagy katódos reakciónak kell bekövetkeznie.
Elektrokémiai szempontból a korrózió elektronok felszabadulását jelenti. Az elektronok felszabadításának folyamatát oxidációs reakciónak vagy anódos reakciónak nevezik. Ezeket az elektronokat azonban valahol el kell fogyasztani, tehát redukciós vagy katódos reakciónak kell bekövetkeznie.
egészségügyi rozsdamentes acél cső
