Ezek a rendszerek jellemzően betűk és számok kombinációját használják az acél kémiai összetételére, mechanikai tulajdonságaira és tervezett felhasználására vonatkozó információk továbbítására.
Az egyik legszélesebb körben elismert rendszer az American Iron and Steel Institute (AISI) és a Society of Automotive Engineers (SAE) rendszere, amely egy négyjegyű számmal és egy betűvel jelzi az acél elsődleges ötvözőelemeit. Például a 4140 egy gyengén ötvözött acél, amely tantált és molibdént tartalmaz, míg a 304 egy ausztenites rozsdamentes acél, amelynek elsődleges ötvözőeleme króm és nikkel.
Európában az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) kidolgozta az EN 10025 szabványt a szerkezeti acélok minőségének meghatározására. Ez a rendszer számok és betűk kombinációját használja, ahol az első két számjegy jelzi a minimális folyáshatárt MPa-ban, amit egy betű követ, amely az acél szívósságát vagy ütésállóságát jelzi.
Például az AS1163 C350L0 CHS szabvány Ausztráliára és Új-Zélandra vonatkozik, és lefedi a melegen hengerelt szerkezeti acéltermékekre vonatkozó követelményeket. Ebben a rendszerben a minőségjelölések információkat tartalmaznak az acél minimális folyáshatáráról, a várható hőmérséklet-tartományról és a termék formájáról (pl. lemez, rúd vagy kerek üreges profil).
Más országoknak és szervezeteknek, például Japánnak, Kínának és az Amerikai Tesztelési és Anyagok Társaságának (ASTM) saját osztályozási rendszerei vannak, amelyek eltérhetnek a nómenklatúrában és a speciális követelményekben. A mérnököknek és az anyagleíróknak ismerniük kell a megfelelő osztályozási rendszert, és meg kell érteniük a minőségjelölések jelentését, hogy biztosítsák az alkalmazásukhoz megfelelő acél kiválasztását.
Hegesztett acélcső
