A csővezeték névleges nyomásának számítási módszerei elsősorban a következőket tartalmazzák:
1.Számítás a cső szakítószilárdsága és falvastagsága alapján:
Képlet: Az a nyomás, amelyet a cső elvisel (MPa) {{0}} a cső szakítószilárdsága (MPa) × a cső falvastagsága (m) / a cső belső átmérője (m) . Például, ha egy 10 mm külső átmérőjű és 1 mm falvastagságú rozsdamentes acélcső szakítószilárdsága 500 MPa, akkor a nyomástartó képessége 500 × 0,001 / 0.008=62 .5 MPa. Ha a biztonsági tényező 2, akkor a tényleges nyomástartó képesség 62,5 / 2=31,25 MPa1.
2. A tervezési nyomáson és falvastagságon alapuló számítás:
Képlet: S{{0}} σ2([ ]E + PY), ahol S1 a számított vastagság, σ a tervezési hőmérsékleten szükséges anyagfeszültség, E pedig a hegesztési kötés együtthatója. Például, ha a tervezési nyomás 1 MPa, az anyagfeszültség a tervezési hőmérsékleten 200 MPa, és a hegesztési kötés együtthatója 0,85, akkor S1=200 × 0.85 + 1=170 + 1=171MPa2 .
3. A csővezetékben lévő víznyomáson alapuló számítás:
Képlet: P {{0}}SR / D, ahol S a falvastagság, R a 0,4 × szakítószilárdság és D a külső átmérő. Például, ha a falvastagság 2 mm, a szakítószilárdság 400 MPa, a külső átmérő pedig 100 mm, akkor P=2 × 2 × 400 / 100=8MPa1.
A csővezeték névleges nyomásának meghatározása és jelentősége:
A névleges nyomás az a maximális nyomás, amely megfelel a berendezés normál működési követelményeinek. Ha a berendezés tényleges üzemi nyomása meghaladja a névleges nyomást, a berendezés élettartama lerövidül, és súlyos esetekben biztonsági balesetek következnek be.
A névleges nyomás a csővezeték által a referencia-hőmérsékleten megengedett legnagyobb üzemi nyomásra vonatkozik. A névleges nyomás ismerete segít a megfelelő csövek és szerelvények kiválasztásában a rendszer biztonságos működése érdekében.






