Az öt fő hagyományos roncsolásmentes vizsgálati technológia közé tartozik a radiográfiás tesztelés (RT), az ultrahangos vizsgálat (UT), a mágneses részecsketeszt (MT), a behatolásteszt (PT) és az örvényáram-teszt (ET).
Radiográfiai vizsgálat (RT)
A radiográfiás tesztelés röntgen- vagy gamma-sugarak segítségével hatol be egy tárgyba, és érzékeli a továbbított sugarak intenzitásváltozásait, hogy megállapítsa, vannak-e hibák az objektumon belül, valamint azok elhelyezkedése és mérete. Ez a módszer nem károsítja a vizsgált tárgyat, és széles körben használják az ipari területen.
Ultrahangos vizsgálat (UT)
Az ultrahangos tesztelés azt az elvet alkalmazza, hogy az ultrahanghullámok visszaverődnek, amikor egy tárgyban terjedő hibákat észlelnek, és a visszavert hullám alakjának, érkezési idejének és egyéb információknak a elemzésével meghatározza az objektumon belüli hibákat. Ez a módszer nem károsítja az alkatrészeket vagy az anyagokat, közvetlenül a helyszínen tesztelhető, és rendkívül hatékony.
Mágneses részecsketeszt (MT)
A mágneses részecskék tesztelése azt a tényt használja fel, hogy miután a ferromágneses anyagokat mágneses térben mágnesezték, a hibák magukhoz vonzzák a vasport, és látható hibakijelzőket képeznek. Ezt a módszert gyakran használják a ferromágneses anyagok felületén lévő apró repedések vagy egyéb hibák ellenőrzésére.
Penetrant teszt (PT)
A Pentnetrant vizsgálat a kapilláris hatás elvét alkalmazza színező festékek vagy fluoreszcens festékek felvitelére a vizsgálandó felületre. A festékek behatolnak a felületi hibákba. A felesleges festékek eltávolítása után a hibák festéssel vagy fluoreszcens reakciókkal jelennek meg.
Örvényáramú tesztelés (ET)
Az örvényáramú vizsgálat váltakozó elektromágneses mezőt használ, hogy örvényáramot hozzon létre a vizsgált fémben, és az örvényáramok változásának elemzésével megállapítja, hogy vannak-e hibák a fémanyagban. Ez a módszer alkalmas vezető anyagokhoz, és gyakran használják berendezések, például csővezetékek és nyomástartó edények ellenőrzésére.
