A csövek meghatározása és felhasználása
A cső csőszerű szerkezet, jellemzően 2 és 4 hüvelyk közötti átmérőjű. Általában nagy szilárdságú acélból készül, és elsősorban olajkutakban használják a fúrólyuk falainak stabilizálására, valamint a csővezeték geológiai viszonyoktól és kémiai korróziótól való védelmére. A csövek szerepet játszanak a kútnyomás szabályozásában, a tározók termelésének szabályozásában és a környezet védelmében is.
A fúrócső meghatározása és felhasználása
A fúrócső általában nagyszilárdságú acélból készült,{0}}1 és 6 hüvelyk közötti átmérőjű szerszám. Olajfúrásnál használják a fúrószár forgatására. A fúróberendezés és a fúrófej közé csatlakoztatva a fúrócsövet leeresztik a kút aljára, a fúrószárat pedig egymás után elforgatják és húzzák, hogy átfúrják a képződményeket, a földalatti ásványlelőhelyek vagy hulladék feltárása érdekében.
A cső és a fúrócső közötti különbségek
Célbeli különbségek:
A csöveket elsősorban olaj és földgáz szállítására használják olaj- vagy gázkutakból tárolótartályokba vagy csővezetékekbe. A fúrócsövet viszont fúrásra használják; a cső végére fúrófejet rögzítve kerül a talajba.
Szerkezeti különbségek:
A csövek általában nagyobb átmérőjűek és vastagabb falakkal rendelkeznek, hogy ellenálljanak az olaj- vagy földgázszállítás nagy nyomásának. A fúrócső viszonylag kisebb átmérővel és vékonyabb falakkal rendelkezik, hogy megkönnyítse a föld alatti fúrást.
Anyagbeli különbségek:
A csövek általában szénacélból vagy ötvözött acélból készülnek, hogy ellenálljanak a nagy nyomásnak és a korróziónak. A fúrócső általában nagy szilárdságú acélból készül, hogy ellenálljon a nagy nyomásnak és a föld alatti súrlódásnak.
Működési környezet különbségek:
A csöveket általában a felszínen vagy a víz alatt használják olaj és földgáz szállítására. A fúrócsövet azonban a föld alatt kell használni, elviselve a föld alatti környezet nagy nyomását és súrlódását a fúráshoz.
